Megértem hatvanhárom évet, de még sose sütöttem bejglit. Mindig Édesanyám hozta a karácsonyi süteményt. Az idén elhatároztam, hogy majd én megmutatom. Hát, sikerült is, mert még a Dédi is megdicsérte.
A receptet a netről szedtem. Szokás szerint elolvastam 4-5 leírást, aztán alkottam belőle egy sokadikat. Mázlim volt, bejött. Most azért is írom le, hogy jövőre már ne kelljen kisérletezni.
Hozzávalók. 40 dkg liszt átszitálva, 1 dl tej, fél friss élesztő a tejben felfuttatva, 1 kanál cukor, 12,5 dkg vaj, egy evőkanál zsír, csipet só, 1 dl tejföl, vaniliáscukor, 1 tojássárgája
Töltelék:30-30 dkg dió, mák, 15-15 dkg cukor, vaniliáscukor, fahéj, esetlegesen mazsola, fél-fél dl tej, hogy a töltelék ne legyen száraz.
Az élesztőt a tejben kevés cukorral felfuttatjuk. A szobahőmérsékletű lisztet átszitáljuk. Elmorzsoljuk benne a zsiradékokat, majd hozzáadjuk az élesztőt, sót, cukrot, vaniliáscukrot, tejfölt, tojássárgáját. Robotgéppel alaposan összedolgozzuk. Majd kelesztjük. Én a radiátoron kelesztettem, de így is bő másfél órát hagytam pihenni, hogy tökéletes legyen. Bevallom az első félóra után, amikor még apatikusan ücsörgött a tészta a tál alján, megfordult a fejemben, hogy kidobom az egészet és inkább valami mást készítek.
Mikor a tészta megkelt, 4 részre osztottam és szép vékonyra / kb.3 mm/ kisodortam. Megkentem a töltelékkel, majd feltekertem. A tészta két oldalát vékonyan behajtottam, hogy ne potyogjon ki a töltelék.
A rudakat meggszurkáltam egy fogpiszkálóval, majd megkentem tojássárgájával, és hagytam kelni.
A sütőt előmelegítettem 170 fokra. Mielőtt betoltam a sütőbe, átkentem a tésztát tojásfehérjével.
25 perc alatt tökéletesre sült, alsó-felső beállításon. Miután kivettem a sütőből átkentem vízzel, így szép fényes lett. Külön büszke voltam, hogy nem repedt meg egyik rúd sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése