2011. június 11., szombat

Kávészünet - 5



Hétvége lévén alig vártuk, hogy az óra mutatója végre a szabadulás pillanatát mutassa. Kolléganőm már a kijárat melletti kanapéra helyezte át székhelyét, hogy minél gyorsabban kívül kerülhessen az ajtón. A kanapé nagyon kényelmes volt, így észre sem vette, mikor az óramutató végre a hét legkellemesebb pillanatát jelezte, így aztán nyomatékosítottam.
- No, sipirc !!!!! - mondtam, majd elkezdtem csörgetni a bejárati ajtó kulcsait.
A kollegina műfelháborodással reagált.
- Sipirc, sipirc! Majd jól megsértődök!
- Te pedig majd jól bocsánatot kérhetsz, mint a németek a spanyol uborkától!