2010. május 22., szombat

Idézgetős - Pünkösdölő

Adománygyűjtés (Vitnyéd, Győr-Sopron m., 1970)Pünkösdölő lányok (Maconka, Nógrád m., 1930-as évek)

A kornak is meg van az maga előnye - vagy legalábbis ezzel biztatja magát az ember. Anno, gimnazista koromban, kórusban énekeltem, méghozzá nem is akármilyenben, rendszeresen szerepeltünk a rádióban, és nyertünk versenyeket.Ennek köszönhettük, hogy Bárdos Lajos egyik kórusművét mi mutathattuk be, valamint olyan megtiszteltetésben volt részem, hogy egy kórusfesztiválon vezényelt - több század magammal- Kodály Zoltán is.
Kedvenc kórusműveim közé tartozott:Kodály Zoltán Pünkösdölője, most így Pünkösd előtt illik feleleveníteni a hagyományokat.
Pünkösdkor az egyház születését ünnepeljük, hiszen akkor, amikor leszállt a Szentlélek az apostolokra, sokan megtértek Szent Péter prédikációjának hatására, különlegessége volt az eseménynek, hogy a lángnyelvként leszálló Szentlélek hatására mindenki a maga nyelvén értette az apostoli beszédeket, mely jelenségen a jelenlevők is meglehetősen csodálkoztak.A jelenségre való megemlékezés , a népi szokások ezen az ünnepen szorosan kapcsolódnak a valláshoz is. A pünkösd szinte mindenhol vidám örömünnep.

A pünkösdkirály-választás talán az egyik leghagyományosabb népszokás a középkor óta. A pünkösdkirályt valamilyen ügyességi próbával választják maguk közül a fiatalok, például lovasversennyel, tekézéssel vagy tűzugrással. A győztes utána kiváltságokat élvez: esetleg ingyen fogyaszthat a kocsmában, minden mulatságra hivatalos vagy apró vétségeiért nem jár megrovás.

A pünkösdölés: egy választott, koszorúval díszített pünkösdi királynéval játszották, ahol a lányok verseket mondanak a menet közben és énekelnek.A pünkösdölés másik változata a lakodalmas menet, ahol menyasszony és vőlegény is van, s a játék célja főleg az adománygyűjtés.

Nyugat-Magyarországon különleges, törökbasás játékkal emlékeztek meg a régiek a pünkösdről. Egy iskolásfiút törökbasának öltöztettek be, és a társai házról házra jártak vele. A szalmával kitömött, ágakkal és csengővel ékesített fiúnak a házaknál pénzt és tojást adtak a produkcióért, ami a sok "tömőanyag" miatt annyira nem fájdalmas: a basát a többiek pálcával verik, hogy ugráljon, produkálja magát.Dunántúlon az a szokás dívott, hogy pünkösdkor fiúkat láncoltak össze, akik után kurjantó lánysereg haladt, s adományokat kértek a szegény "raboknak".A zöld ág kiemelt jelentősége is pünkösdkor érvényesül, hiedelmekkel egybekötve. Ilyenkor a kerítésekre, házakra zöld ágat (nyír, bodza, gyümölcsfa ága) tettek, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a háztól. Valami átmigrálódott a keresztény liturgiába is, mert Pünkösdkor a templom körüli körmönet állomásai felvirágozott oltárok körül zajlanak mifelénk. De a zöldágjárás is pünkösdkor esedékes: ilyenkor lányok énekelve táncolnak, kaput formálva kezükkel, az alatt átbújva járják végig a falvakat.

A Pünkösdnek jeles napján

Szentlélek Isten küldeték,

Megerősítni szívöket

Az apostoloknak.

Melyet Krisztus ígér vala

Akkor a tanítványoknak,

Mikor mene mennyországba

Mindenek láttára.

Tüzes nyelveknek szólása,

Mint szeleknek zúgása,

Leszálla az ő fejekre

Nagy hirtelenséggel.

Betelvén a Szentlélekkel

Kezdének szólni nyelvekkel

Amint nekik a Szentlélek

Ád vala szóllani.

---------------------------------------------------------

Elhozta az Isten piros pünkösd napját,

Mi is meghordozzuk királyné asszonkát.

Piros pünkösd napján mindenek újulnak,

A kertek, a mezők virágba borulnak.

A szép leányoknak rózsakoszorúját,

A szép legényeknek szegfű bokrétáját.

A szép menyecskéknek utcán az ülésük,

A kis gyermekeknek porban heverésük.

Öreg asszonyoknak porhanyó pogácsát,

Öreg embereknek csutora borocskát.

...........................................................

Én kicsike vagyok, nagyot nem szólhatok,

Mégis az Istennek dicséretet mondok.

Gyönge vessző vagyok, mindenfelé hajlok,

Szüleim kertjében most nyílni akarok.

Ki akarok nyílni, mint pünkösdi rózsa,

De ki nem nyílhatok, csak úgy illatozok.


Piros pünkösd napján mindenek újulnak,

A kertek, a mezők virágba borulnak.

A szép leányoknak rózsakoszorúja,

A szép legényeknek szegfű bokrétája.


Felállott Szent János,

Meglátott egy várost,

A pokol kapuját

Földig le tapodta.

Mennyország ajtóját

szépen kinyitotta.

Kelj fel Úr Istennek

Választott serege,

Mert megtetszett immár

Egek fényessége.


Mi van ma, mi van ma?

Piros pünkösd napja!

Holnap lesz, holnap lesz

A második napja.

Jó legény, jól megfogd

Lovadnak kantárját,

Hogy le ne tiporja

A pünkösdi rózsát.

Bémene Ilus asszony gömbölyű szoknyába.

Látok nála piros almát, veté kebelébe.

Viszi haza ő fiának, Fejér Andorjásnak.

Andorjás, bokrétás, felesége jó táncos,

Az ura selyemszál, szolgálója aranyszál.

Ugorjatok lányok,

Ha leányok vagytok!

Hadd csörögjön, hadd pörögjön

Sári sarkantyútok.

A pünkösdi rózsa

Kihajlott az útra,

Én édesem, én kedvesem

szakassz egyet róla!

Egyet szakasztottam,

El is hervasztottam,

De még egyet szakasztanék

Ha jóra találnék.

Csak az Isten tudja,

Jóra-e vagy rosszra találsz

Vagy régi bánatra.


Jer be, jer be kis menyecske,

Öleld akit szeretsz.

Ezt ölelem, ezt szeretem,

Ez az én édes kedvesem!


Ha pénz volna csendülne,

Rózsa volna pendülne,

Mégis kifordulna.


Ég a gyertya, ha meggyújtják,

Mikor ezt a táncot járják!

Járjad, járjad, jó katona,

Hadd dobogjon ez az utca,

Állj ki már!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése