2009. május 19., kedd

Boszi nagyik praktikái - körömvirág


Nézem a tv-t, és ugye óhatatlan, hogy a reklámok ne jussanak el az agyunkig. Nem kizárólag rosszak. Van néhány, amit kedvelek, néhányról pedig beugrik valami emlék. No, ilyen a norvégformula. Jön szegény norvég csajszi, csupa bőrkeményedés, repedés a sarka , nem győzi bakancsba rejteni, de aztán beugrik neki, hogy van egy csodálatos kence-fice és hipp-hopp rajzolni sem lehet finomabb bőrt, legalábbis az a nyomorult pasi a csónakból többszáz méterről így látja.
De gondolatébresztőnek jó volt. Emlékszem, anno nem volt divat nyáron a szandi, papucs és a többi hasonló lábbeli, nem mintha nem lett volna, mert minden tavasszal megkaptuk az egyenszandit - ez volt, ezt kellett szeretni -, de nem nagyon hordtuk. Mezitlább szaladgáltunk, ha csak tehettük, hisz az ember a talpát nem tudja elhagyni, a játék hevében ledobott cipellőt viszont annál könnyebben. A mezítlábazás viszont lehet, hogy jó a lúdtalpnak, de nem jó a bőrünknek, hisz, ha csak naponta egyszer rúgtunk bele, vagy léptünk bele valamibe, az nagyon jó napnak számított. Ilyenkor jött nagyanyáink csodaszere a körömvirág.
A kertben magától kelő, ridegtartást jól bíró virágot megbecsülték az öregek. Virágát teának, levelét, virágát szárát kenőcsként hasznosították.
A kinyílott virág sárga sziromleveleit, szebb leveleit megszárították és gyomorproblémák orvoslására, hányinger ellen, fekély és féregűzésre, sőt mell és méhrák kezelésére is használták.
De a nagy szám nem a tea volt, hanem a krém. Ha már az ősszel bödönökbe gyűjtött zsír fogytán volt,- vagy ne adja Isten megavasodott -, az alját kiolvasztották és jöhetett a gyógykrém készítés. Nem aprózták el a dolgot, nagyanyám fogta csalánszedő sarlóját, felkötötte kötényét és átment gyógyszerészbe. A lesarlózott körömvirágot virágostól, levelestől, szárastól felaprította és a zsírba dobta. Ott addig kevergette, míg a zsír színéről megállapította, hogy már elég "erős " a krém, akkor egy tülldarabon keresztül leszűrte és dunsztosüvegekbe adagolta. Ez a krém volt a zúzódások, sebek, gyulladások, ficamok, aranyerek,valamint különféle bőrbajok kezelője. A megmaradt zagy sem veszett kárba, azzal kezelték a repedt sarkat és a fagysérüléseket, meg kell, hogy mondjam - sikeresen.
Azóta utánaolvastam vajon miért is volt hatásos nagyanyáink gyógyszere és az alábbaikat tudtam meg: Nagyon sokoldalú növény. - Mint emlékeim mutatják, ezt őseink is tudták.
Gyulladáscsökkentő flavonoidokat, antimikrobiális illóolajat és sok hasznos vegyületet tartalmaz.
No, ezt a nagyik így nem tudták elmondani, de mikor kisírt szemmel, sebes lábbal hazaértünk gyorsan bekötöztek bennünket és jajgatásunkat, ijedségünket az alábbiakkal szerelték le.
- Ne most nyafogj gyerekem, akkor kellett volna odafigyelned, amikor szerezted. Hamar meggyógyul, apádat is ezzel kenegettem, mikor olyan kevés esze volt mint neked!

1 megjegyzés:

  1. Kielegitoen pontos valasz, hasznalhatoan vettem. Gratulalok.

    VálaszTörlés