Tapasztalatból tudom, hogy sok emberben merül fel, vajon mit is lehet szeretni a kigyókon. Férfiasan bevallom, hosszú évekig én is feltettem volna ugyanezt a kérdést hüllőmániás ismerősömnek- már ha lett volna ilyen a környezetemben. Az én idegenkedésemnek, még alapja is volt - no nemcsak a bibliai kigyó által megalapozott, - hanem anno megboldogult gyerekkoromban megmart egy vipera .
Szegfügomba keresgélés közben beszakadtam egy ürgelyukba, és a lábamba mart a szegény álmából felzavart jószág. Belegondolva valószinüleg én is harapós kedvemben lettem volna, ha délutáni sziesztám közben valaki a nyakamba esik, főleg, ha az ébresztő feketémet sem hozza magával. Mivel mindez a falutól, ahol éltem kb 3 km-re történt, amennyire bátorságomtól és fájdalomtüréstől mertem - kivágtam, kinyomkodtam a sebet, hazasántikáltam az öcsémmel együtt.Utólag visszagondolva az otthoni szidástól valószinüleg jobban tartottunk, mint a kigyómarás okozta lehetőségektől.A dolgot egyébként egy hét fekvéssel megusztam:).Szidás helyett meg dicséretet kaptam a gyógykezelésért - azért azonban nem, hogy nem figyeltünk kellőképp. Ezek után azt hiszem érthető, hogy messzire kerültem a hüllőket.
No, ezen hosszú bevezető után elmesélem hogyan is szerettem meg a hüllőket. A kamaszodó fiam ludas a dologban, hogy viszonylag rövid idő alatt" hüllárium" lett a házból.
Minden előző anyai szigorom ellenére egy nap arra mentem haza, hogy a fiam titokzatosan fogad szobája ajtajában, mondván.
- Anya csukd be a szemed!
Mi mást is tehet egy gyerekéért rajongó szülő? Becsuktam. Természetesen a következő felhivást is vakon teljesítettem.
-Anya nyújtsd ki a kezed!
Nyújtottam. A fiam gondosan belehelyezte a család első kigyóját.
Emlékszem egy pillanat alatt frászt kaptam, mert éles eszemmel rögtön rájöttem, hogy gyermekem minden anyai szigorom ellenére megvette álmai jószágát, és most egy kigyót melengetek az ijedtségtől egyre fagyosabb, kínveritékes tenyeremben.
Csak azért nem vágtam földhöz szegény jószágot, mert átfutott rajtam, hogy mennyibe is került.
Igy aztán remegő térdekkel visszaszolgáltattam a gazdájának, és biztos távolságból az ő kezéből, megtekintettem izléses foltjait, szimatoló nyelvét, valamint csodálatosan fénylő rugalmas bőrét
Pár nap alatt beleszerettem.
Ezen átalakulás ékes bizonyítéka annak, hogy a szeretetnek mily nagy hatalma vagyon -megtanulni szeretni azt, aki, vagy ami fontos annak , akit szeretünk harmonikussá teszi az életet.
Attól a pillanattól fogva Ede- így hivják a királypytont oszlopos tagja lett kis családunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése