2009. február 8., vasárnap

Hogyan ne fogyózzunk: Marhagulyás csipetkével


Mint jó anyához illendő, szeretek és tudok is főzni.Mármint, ha van kinek. Amikor egyedül voltam, - gyerekeim főiskolán - a lehető legritkábban játszottam konyhatündért. az egyedül elfogyasztott étel, amúgy is ízetlen.

No ezen a hétvégén kiélhettem magam, így lányommal kart-karba öltve megalkottuk az amúgy nem épp fogyókúrás kedvenceket.

Én személy szerint nagyon kedvelem a leveseket,- a gyerekeimre ez nem jellemző- ezért az első fogás Marhagulyás volt csipetkével

Bevallom, - bár lehet nem épp előnyös fényt vet rám, mióta a lányom akkora lett, hogy kedvet kapott a főzöcskéhez, a csipetkét sosem én gyártom, mindig átpasszoltam rá ezt a babramunkát-ma is:), és ami nem fogy el, az száradás után egy jól záródó dobozban várja a következő alkalmat.


Fél fej vöröshagymát apróra vágva megfuttattunk kevés olajon, majd beleraktuk a kockára vágott marhahúst-ez most épp lábszár volt. Miután a marhahús kissé megdinsztelődött, házi
paprikakrémmel bolondítottuk meg. Ennek receptjét majd a befőzéseknél leírom.Kevés őrölt
pirospaprikát tettünk még bele,valamint sót, majd fedő alatt pároltuk.Ez alatt az idő alatt megtisztítottam 1 sárgarépát, fél szál fehérrépát, 2 db közepes krumplit és szép apróra felkockáztam.Ezzel párhuzamosan a lányom megalkotta a csipetkét. Amit lehet, hogy más vidékeken másképpen neveznek. a kolléganőm fia pl. tépettkének mondja:).
Amikor a hús már félig kész volt, beleraktuk a zöldségeket, felöntöttük vizzel, fűszereztük őrölt köménnyel és borssal .Majd amikor a zöldségek is félig megpuhultak beleraktuk a csipetkét és pár perc múlva tálaltunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése